La Cité du Vin: Interjú Élodie Contenot sommelier-vel

„Csodálatos, ha a borkóstolás felkelti valakiben a vágyat, hogy utazzon és új tájakat, új embereket ismerjen meg!”

A borairól és borkereskedelméről világhírű, délnyugat-franciaországi Bordeaux-ban május 31-én nyílt meg a világ legnagyobb bormúzeuma, a La Cité du Vin. Mindössze két héttel a nyitás után a mádi HOLDVÖLGY volt az első magyar borászat, amely bemutatkozhatott itt, méghozzá egy egyedi eseményen: a Bordeaux-ban rendezett magyar-osztrák futball EB-selejtező alkalmából rendezett magyar-osztrák borkóstoló esten. Ennek apropóján készítettünk interjút Élodie Contenot-val, a La Cité du Vin sommelier-jével.

Talán Önnek van ma a világon az egyik legkülönlegesebb munkahelye. Egy monumentális élményközpontban dolgozik, amelyet egyedi építészeti megoldásai miatt máris a borvilág Guggenheim Múzeumaként emlegetnek. Ön a pincemestere és sommelier-je ennek a csodálatos borpalotának, milyen itt dolgozni?

Tényleg egyedülálló dolog a La Cité du Vin-ben dolgozni, számomra ez egy valódi álomállás. A munkám tökéletesen egyesíti magában a bort és a kommunikációt, a vendégekkel való kapcsolattartást, az önállóságot és a csapatmunkát, emellett az én irodámból a legszebb a bordeaux-i panoráma, büszke vagyok a munkahelyemre és imádom ezt a várost!

Úgy érzem, ezt a munkát nekem találták ki, annyira jól tudom hasznosítani a korábbi tapasztalataimat: eredetileg kommunikációt tanultam, rendezvényszervező szerettem volna lenni, aztán Ausztráliába mentem szakmai gyakorlatra.

Ott fedeztem fel a bort, mégpedig nagyon kellemes hangulatban, finom sajtok kíséretében, barátok között, amikor összejöttünk páran, hogy feltöltődjünk és élvezzük a pillanatot, mielőtt elindulunk egy nagy, közös sivatagi túrára. Azóta nincs más vágyam, mint minél többeknek lehetővé tenni, hogy ilyen nagyszerű pillanatokat élhessenek át. Csodálatos, ha a borkóstolás vagy a borról való beszélgetés felkelti valakiben a vágyat, hogy utazzon és új tájakat, új embereket ismerjen meg. Pontosan ezt a célt szolgálja a La Cité du Vin is.

„Legszívesebben valamilyen étellel párosítva fogyasztom a sauternes-i borokat, míg a tokaji szamorodnit önmagában is nagyon ajánlom, szerintem úgy is tökéletes.”

Hogyan teltek az első hónapok a nyitás óta?

Elmondhatom, hogy nem volt két egyforma napom! Bár a munkám nagy önállósággal jár, a La Cité du Vin sok más részlegével kapcsolatban vagyok. Már a hivatalos megnyitó előtt elkezdtem például együttműködni azokkal a kollégákkal, akik kulturális mediációval, illetve a bor tudományos aspektusaival foglalkoznak. Jómagam sommelier-ként eddig főleg a vendéglátásban vagy a kereskedelemben dolgoztam. Most viszont közösen, egymást inspirálva, hihetetlenül gazdag és semmi máshoz nem hasonlítható borkóstoló workshopokat állítunk össze.

Mit tart a munkakörében a legérdekesebbnek?

A legérdekesebb az, hogy saját magam alkotom meg napról napra a munkaköri leírásomat, hiszen ez az állás korábban nem létezett. A legfőbb feladataim közé tartozik a borospince irányítása és több ezer tétel nyilvántartása, aztán a napi ajánlat 20 borának összeválogatása a lehető legváltozatosabb módon; ebből a borsorból kóstolhatnak a vendégeink a múzeumlátogatás végén, a La Cité du Vin legfelső szintjén. Én állítom össze a különböző borkóstoló workshopok és egyéb rendezvények borlapjait is, és részt veszek azoknak a kollégáknak a képzésében, akik a borokat bemutatják a látogatóknak.

Ezek mellett vannak teljesen új, mondhatni egyedülálló rendezvényeink is. Például az EURO 2016 labdarúgó Európa-bajnokság bordeaux-i csoportmérkőzései, illetve egyik negyeddöntője alkalmából a látogatóinkat vendégül láttuk egy-egy borkóstoló estre, bemutatva a pályára lépő országok borait és kultúráját. A kóstoló után pedig a legnagyobb termünkben, óriáskivetítőkön meg lehetett nézni magát a meccset. Arra törekszünk, hogy a borral még épp csak ismerkedő és a borokat már jól ismerő látogatóink számára egyránt tudjunk tudást és élményeket adni. Ebből a szempontból a focimeccsekhez kapcsolódó borkóstoló laza atmoszférája igazi újdonság volt mindenkinek!

Az a legjobb az egészben, hogy egy „modern gondolkodású” helyen dolgozhatok, amely nyitott az új ötletekre, ahol rengeteg eseményt szervezünk különféle aktualitások (például akár focimeccsek) kapcsán. Itt mindenki imádja a munkáját és ez a lelkesedés olyan dinamizmust eredményez, ami kívülről is látszik. A borkultúra-mediátoraink például fantasztikus munkát végeznek, amikor a látogatóknak nagyon érthető és kellemes stílusban beszélnek a borokról, de a látogatók sem haboznak visszajelzést adni és a sajtót is nagyon érdekli mindaz, amit csinálunk.

Több ezer borvidék és végtelen számú bor létezik a világon. Mit szeretnének megmutatni ebből az óriási választékból? A világ legismertebb borvidékeinek részletesebb bemutatása a céljuk, vagy inkább az, hogy ismeretlen, rejtett „kincseket” fedezhessenek fel itt a vendégek?

Én, mint sommelier annak örülök, ha meg tudom lepni a látogatókat, ha tudok nekik újat mutatni, ha tanulhatnak tőlem valamit a borvidékekről. Soha nem abból indulok ki, hogy a vendégek bizonyára ismernek egy borrégiót, csak mert az nagyon népszerű.

A kíváncsi laikusoknak éppen úgy be kell tudnom mutatni egy borvidéket, mint ahogyan kell tudnom mélyebb ismereteket átadni azoknak, akik már rendelkeznek bizonyos tudással. Ami engem illet: én minél többet tudok egy borvidékről, annál inkább szeretnék ellátogatni oda, és annál inkább szeretek beszélni is róla.

Mivel minden borvidék lehet egyformán érdekes, így nem szabunk korlátokat a borkereskedő társaságok vagy borászatok számára. Nincs jelentkezési díj, mindössze annyit kérünk, hogy fedezzék a szállítási költséget és minden tételből legalább 24 palackkal küldjenek, mert ennél kevesebb esetén nagyon nehezen tudjuk a bort felhasználni pl. workshopon vagy rendezvényen. Sommelier-ként már most csaknem 50 borkereskedő társasággal állok kapcsolatban, amelyek több mint 1000 termelőt képviselnek, és ez a szám folyamatosan nő. Nagy örömömre valamennyi földrész képviselteti magát a partnereink között.

Ön hogyan szokott megismerni, „elsajátítani” új borvidékeket?

Világéletemben úgy fedeztem fel új borokat, hogy megkóstoltam őket, majd beszéltem róluk: így volt ez, amikor egy borkereskedésben dolgoztam és dél-afrikai borokat forgalmaztunk Bordeaux központjában, és így volt később, amikor egy skóciai kastélyban voltam sommelier. Persze az utazás is sokat segít: már az üzleti főiskola alatt több bortermelő vidékre eljutottam, aztán később a nyaralásaimhoz is igyekeztem ilyen úticélokat választani.

Amikor megnyílt a La Cité du Vin, részt vettem egy borkóstoló túrán más sommelier-k társaságában, és közösen jártuk be a bordeaux-i vidék legjobb termőhelyeit és néhány alig ismert zugát is. Az ilyen kirándulások mindig emlékeztetnek arra, hogy sokszor a legkisebb termelők készítik a legnagyobb kincseket. Rengeteget merítettem ebből a körutazásból, hiszen a szakkönyvekben foglaltakon túl a saját élményeim alapján is be tudom mutatni a borokat. Ezt a tudást pedig az úgynevezett borkultúra-mediátoraink tovább fogják adni a látogatóknak.

Kétségtelen, hogy úgy a legkönnyebb megismerni egy borvodéket, ha személyesen odautazunk és találkozunk azokkal, akik a borokat készítik vagy forgalmazzák. Eddig bejártam Bordeaux-t, Elzászt, Dél-Nyugat-Franciaországot, de eljutottam Ribera del Dueróba, Portóba, Cognac-ba és jónéhány skót whiskey-lepárló üzembe is. Most, hogy megnyílt a La Cité du Vin és egymást követik a borkóstoló workshopok, ideje új úticélokat választani. Remélhetőleg hamarosan Magyarországra is eljuthatok!

Mi magyarok gyakran idézzük XV. Lajos mondását, miszerint a „tokaji a királyok bora és a borok királya”, illetve büszkék vagyunk a Tokaji borvidékre, különösen az itteni édes borok kapcsán. Az EURO 2016 magyar-osztrák focimeccs alkalmával Ön is egy édes tokajit választott Magyarország és a magyar borkultúra bemutatására. Milyennek találta a HOLDVÖLGY Eloquence 2007 édes tokaji szamorodnit? Hogy értékeli más országok nemes, édes boraihoz képest?

Nagy rajongója vagyok a tokaji boroknak, és ez a rendezvény újra alkalmat adott, hogy alaposabban foglalkozzak velük. Így jártam utána, hogyan készül a szamorodni, és így esett a választásom erre a borra. Úgy vélem, mind az éghajlat, mind a földtani adottságok, mind a szőlőfajták egyediek Tokajban. Tokaj kétségtelenül egyenrangú a franciaországi Sauternes borvidékkel abból a szempontból, hogy a tokaji édes borok is a világ legjobb édes borai közé tartoznak.

Én is idéztem XV. Lajos híres mondását a kóstolón, noha én személyesen nem édes borokkal kezdtem a borral való ismerkedést, sőt, mondhatni, elég hosszú idő alatt jutottam el az édes borok élvezetéig. Ami a HOLDVÖLGY szamorodnijával kapcsolatban egészen meglepő volt a számomra, az a hihetetlen egyensúly a cukor és a savtartalom között. Tapasztalataim szerint a tokaji borok gyümölcsaromái nagyon különböznek azoktól, amelyeket a sauternes-i borokban felismerhetünk. Ha egy szóval kellene Sauternes-t jellemeznem, azt mondanám: kerekebb, míg Tokajról az egzotikus gyümölcsök jutnak eszembe.

Nem tudnék sorrendet felállítani: a sauternes-i édes borokat is nagyon szeretem, és a HOLDVÖLGY szamorodnija is hihetetlenül ízlett. Azt hiszem, én személyesen valamilyen étellel párosítva fogyasztom legszívesebben a sauternes-i borokat, míg a tokaji szamorodnit önmagában is nagyon ajánlom, szerintem úgy is tökéletes. Az Eloquence 2007 egyébként nagy sikert aratott a magyar-osztrák focimeccs előtt: mindenki imádta, és sok vendégnek valódi újdonságot és nagy felfedezést jelentett.

ELOQUENCE

Tokaji édes szamorodni 2007

Az ÉKESSZÓLÁS névre keresztelt tételünknél minden apró részletre érdemes és egyben kötelező is odafigyelni. A szüreti időpont megválasztásánál is az egyensúlyra törekedtünk. Letagadhatatlanul Tokaj, hiszen akár egyetlen alapanyagnak használt szőlőfürtben is megmutatkozik a késői szüret, ahol az éppen aszúsodott szemek mellett a tökéletes aszúszemek is megjelennek. Magának a szamorodni szónak a lengyel jelentése szerint: ahogy termett. Olyan aszús szőlőre utal, amit úgy dolgoznak fel, ahogy az megérett a tőkén, vagyis aminek fürtjéből nem szedték ki az aszúszemeket.

Nagyon szép, arányos, elegáns, krémes textúrájú bor, vibráló savakkal. Trópusi és aszalt gyümölcsös, kajszis, narancsos, édes fűszeres ízvilágát a mádi talaj által nyújtott ásványosság új dimenzióba helyezi. Büszkén hirdeti a szamorodni létjogosultságát a borvidéken letisztult illatával, 4 puttonyos aszúnak megfelelő beltartalmával.

További részletek
No Comments

Sorry, the comment form is closed at this time.